Kifüstöljük egészséges éveinket az ablakon

1 millió 700 ezer egészséges évet veszít el Magyarország egy esztendő alatt a dohányzás, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás miatt – szorozta fel a statisztikai adatokat a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI).

A számok részleteiben: ha összeadjuk az idő előtti halálozásokat és betegségben, korlátozottságban eltöltött éveket, akkor a közel 10 milliós lakosság 1 év alatt 1 millió 700 ezer tökéletes egészségben eltöltött évet veszít el. A dohányzás következtében 21 percenként, a mozgásszegény életmód miatt 35 percenként, az egészségtelen táplálkozás miatt pedig 10 percenként hal meg valaki hazánkban. Ha ezeket a kockázatokat csökkentjük, akkor nőhet az egészségben eltöltött évek száma.

Az egészségtelen életmód következtében olyan betegségeket okozunk magunknak, amellyel növeljük a kockázatát a korai halálozásnak. Az étrendi kockázathoz tartozó megromlott egészség miatti életévveszteség 83%-a szív- és érrendszeri betegségekben jelenik meg, 14%-a daganatokban, 3%-a cukorbetegség és egyéb endokrin betegségekben. A dohányzáshoz tartozó megromlott egészség miatti életévveszteség 41%-a daganatokban jelenik meg, szintén 41%-a a szív- és érrendszeri betegségekben, 17%-a krónikus tüdőbetegségekben és 1%-a cukorbetegség és egyéb endokrin betegségekben. A fizikai inaktivitáshoz tartozó megromlott egészség miatti életévveszteség 74%-a a szív- és érrendszeri betegségekben jelenik meg, 15%-a daganatokban, 11%-a cukorbetegség és egyéb endokrin betegségekben.

Sok dohányos vélekedik úgy, hogy ha akarná, bármikor abba tudná hagyni a cigarettázást. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ez nem így van, a többség időről-időre visszaesik, okot ugyanis mindig lehet találni arra, hogy valakinek miért “muszáj rágyújtania.” Pedig van ok elég a füstölés abbahagyására: a dohányosoknak sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy az onkológiai osztály betegei között tudhassák magukat.

Klasszikusan a tüdőrákot tulajdonítják a dohányzásnak, ami természetesen igaz is, a légzőrendszerüket folyamatosan károsítók között mintegy negyvenszerese a kockázata a tüdődaganatnak. (A rák a környezeti ártalmak vagy más tényezők miatt előfordul nemdohányzókban is, ám a tüdőrákosok többsége dohányos.) A tüdőrák mellett a szervezetbe adagolt méreganyagok a fej-nyaki régió rákjait (szájüregi daganat, garatrák, gégerák) épp úgy növelik mint a gyomorrákot vagy húgyhólyagrákot, hiszen a vérárammal a káros anyagok az egész szervezetbe eljutnak – s akkor még csak a daganatos betegségekről beszéltünk.

Mivel nem egyik napról a másikra jelentkeznek a dohányzás miatti rákbetegségek, sokan elbagatellizálják a veszélyt. Ugyancsak sokan hiszik, hogy bármikor le tudnák tenni a cigarettát. Ez sokszor hiú ábránd, önáltatás.

A halálos szenvedélybetegségtől könnyebb lehet megszabadulni annak, aki segítséget kér. Amint arra az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) is rámutat, a dohányzásnak nincs biztonságos, minimális szintje. Nem határozható meg a napi 15, 10 vagy 5 szál cigaretta elszívása mint kockázatmentes tevékenység.

A legújabb kutatások szerint ugyanez igaz a passzív dohányzásra is. Kétség nem fér hozzá, hogy a nemdohányzók által belélegzett dohányfüst is veszélyes a szervezetre. Nagyon komoly, akár halálos légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségeket, valamint rákot is okozhat. Tévhitben élnek, akik azt gondolják, hogy a cigarettázás “csak” a tüdőrákért felelős: a nagyon sok szenvedést okozó szájüregi daganatok, garat- és gégerákok, a nyelőcsőrák, a gyomorrák, a húgyhólyag- és vesedaganatok, valamint további súlyos rendellenességek előfordulása is összefüggésbe hozhatók a szervezetbe a dohányzás által kerülő méreganyagokkal.

A dohányzás a világon a második leggyakoribb halálok. Jól ismert, hogy a ma rendszeresen dohányzók fele – kb. 650 millió ember – a dohányzás miatt fog meghalni. Ugyancsak riasztó az a tény, hogy olyan emberek százezrei halnak meg évente a passzív dohányzás által okozott betegségekben, akik soha nem dohányoztak. Az OEFI figyelmeztet: sem a szellőztetés, sem a légcserélő berendezések használata, sem a cigaretta szűrője, sőt ezek mindegyike együttesen sem képes a dohányfüst ártalmait – akár annak kellemetlen szagát, akár az általa okozott egészségkárosodást – “elfogadható” szintre csökkenteni.

Az Európai Unió dohányzásellenes programjának nemcsak az a része, hogy a lehető legtöbb közintézményben és szórakozóhelyen igyekeznek megtiltani a füstölést, hanem nemzetközi program indult azok támogatására, akik szeretnének felhagyni az egészségüket romboló szenvedéllyel. Tesztek, tanácsok, jelentések, érdekes cikkek és történetek, személyre szabott segítőprogramok elérhetőségei is megtalálhatók az EU által kezdeményezett internetes oldalon.